| A BŰNMEGELŐZÉS ÁRA ÉS ÉRTÉKE
A bűncselekmény társadalmi kára sokszorosa a konkrét, sértettet ért anyagi kárnak!
A polgárőrség nagyon kell, nagyon jó……, de sokba kerül (?)
Tudjuk, hogy a polgárőrök tevékenysége „csak” egy kis szelete a bűnmegelőzésnek, és ebben az értelemben talán nem is teljesen pontos a cím. Ennek ellenére fontosnak tartjuk felhívni a figyelmet arra, hogy nemcsak kérünk, adunk is. Akkor is, amikor bár kérünk, nem kapunk…
Az OPSZ szervezésében bűnmegelőzési hónap kezdődött 09.15-én. A rendezvény megnyitóján több neves előadó dicsérte a polgárőröket, néhány „kevésbé neves” hozzászóló, pedig a nehézségekről beszélt. Abban teljes egyetértés volt, hogy a polgárőrök bűnmegelőző tevékenységére szükség van, de ez a tevékenység a polgárőrök önkéntességét figyelembe véve is pénzbe kerül. Túl (?) sokba, és nehéz előre látni, hogy megéri e.
Az önkormányzatok lehetőségükhöz mérten kisebb – nagyobb összeggel támogatják az egyesületeket. A problémák akkor kezdődnek, amikor az önkormányzat illetékes bizottsága felteszi teljesen jogos kérdéseit: Mennyibe kerül? Megéri?
Arra, hogy mennyibe kerül, könnyű válaszolni: kilométer, benzin, telefon, számítógép, ruha, tea, amortizáció, karbantartás, javítás, üzemeltetés…sok-sok olyan tétel, melynek mérhető mennyisége, forintban kifejezhető ára van. A szorzás pedig nem nagyon bonyolult matematikai művelet.
Más a helyzet azzal a kérdéssel, hogy megéri?
Mielőtt megpróbálnánk válaszolni erre a kérdésre, érdemes visszakanyarodni a bűnmegelőzési hónap megnyitóján elhangzott egyik előadásra, melynek központi témája a bűnözés által okozott társadalmi kár volt. Az előadó kimutatta, hogy pl. egy 8000 Ft. értékű kerékpár ellopása mekkora forintban kifejezhető társadalmi kárt jelent. A végeredmény (az ügyön dolgozó rendőrök munkaideje, az adminisztráció ára, esetleges ügyvédi, ügyészi, bírósági költségek…) elképesztően magas összeg lett!
Azon kívül, hogy anyagilag kifizetődőbb lenne nem foglalkozni az ellopott kerékpár ügyével – sőt egyenesen aránytalan költséget okoz, ha kiderül a tettes kiléte – kiderült: nagyon komoly megtakarítást jelent a társadalom számára (társadalmi haszon) egy kerékpár ellopásának megelőzése, általánosabban fogalmazva az eredményes bűnmegelőzés!!
Ettől kezdve látszólag egyszerű a dolog: ahhoz, hogy eldönthető legyen: mennyit ér meg a polgárőrség, az okos vásárló/vállalkozó mintájára csak egy osztást kell elvégeznünk:
Az ár megállapítása nem probléma, nehezebb a haszon meghatározása. A gondot az okozza, hogy ebben az esetben a haszon nem más, mint az „elmaradt”, a megelőzött kár. Mérnünk kellene azoknak a bűncselekményeknek a számát, melyeket a megelőzés eredményeképpen nem követtek el!
Első ránézésre lehetetlen, de ne adjuk fel!
Amennyiben a közbiztonságot, legalábbis annak közterületekre érvényes szeletét nem csak a bűnüldözés szempontjából értékeljük, hanem megpróbálkozunk az állandó és változó (változtatható), közbiztonságot erősítő és gyengítő elemek között megállapítani valamilyen konkrét, számszakilag is kifejezhető összefüggést, akkor lehetőségünk lesz a közbiztonság változásának objektív mérésére!
Tegyük érthetővé a fenti, bonyolultra sikeredett állítást:
Egy adott város, falu, kerület közbiztonságát pozitívan befolyásolja, hogy rendőr van az utcán, negatívan az elkövetett bűncselekmény. Pozitívan az elkövető felderítése és „kivonása” a forgalomból, negatívan a nyomozás megszüntetése „tettes ismeretlen” ok miatt. Állandó (általában) a lakosság nagysága, változó a nagyobb tömeget megmozgató (pl. zsebtolvajláshoz kedvező) rendezvények száma. Változtatható a polgárőrök közterületen töltött óraszáma is. Az egyes bűncselekmény fajták természetesen nem azonos „súlyúak”, hiszen egy emberölés közbiztonságra való hatása különbözik, mondjuk egy zseblopásétól. Ezeknek a tényezőknek (és még nagyon soknak) két fontos tulajdonságuk van: számszerüsíthetőek, és egyértelműen megállapítható, hogy a közbiztonságot erősítik, vagy gyengítik.
Nem belemenve egy részletes elemzésbe, ragadjunk ki egy egyszerű példát. Egy adott településen évente ellopnak 10 kerékpárt. Ennek kárértéke a kerékpár értéke és a bűnügyi költségek. Ez összesen kb. 10 millió Ft. Megalakul a polgárőrség, dolgozik és ettől kezdve nem 10, hanem 5 kerékpár tűnik csak el egy évben. A kárérték 5 millió forint. FELE a polgárőrség megalakulása előttinek! Ez pedig konkrét forintosítása a szituációs bűnmegelőzésnek, konkrét forintosítása a polgárőrség munkájának.
A polgárőrség 13 éves tevékenysége megfelelő távlat, hogy akár teljes statisztikai elemzéssel lehessen bizonyítani a kárértékek radikális csökkenését ott, ahol akárcsak hétvégén is, de tevékenykedik a polgárőrség. Nem kell mást tenni, mint két hasonló nagyságú és adottságú település bűnügyi statisztikáját alapul véve megvizsgálni, hogy milyen arányban csökkent azon a településen a bűncselekmények száma és kárértéke, ahol működik a polgárőrség, és mit mutat ez a szám ott, ahol még nincs szervezett polgárőrség. A kétkedők számára, akik váltig állítják, hogy a bűnmegelőzés nem forintosítható, talán megfelelő bizonyíték lenne egy ilyen összevetés elkészítése, bár mi váltig állítjuk, hogy nem kell sok tudományoskodás ehhez, csak egyszerű – alapműveleteken nyugvó – számtantudás és egy kis logikai érzék.
Egy nem ilyen direkt példa is, kis gondolkodással szintén bizonyítékul szolgálhat:
Azon ugye nincs vita, hogy, ha egy településről elterjed, hogy jobb a közbiztonsága, mint egy másik hasonló adottságokkal rendelkező másik településnek, akkor onnan nem ki, hanem betelepülni fognak a vállalkozások, és az emberek. Ezáltal megnőnek az ingatlanárak, a betelepülés folytán nő az adóbevétel és az állami normatív támogatás is. Abból kiindulva, hogy egy adott település közbiztonsága nem magától jó, hanem a helyi rendészeti szerveknek, az önkormányzatnak és a település lakosságának közös és tervszerű megelőző munkájától is, ez – értelemszerűen – a bevétel növekedéssel is ok-okozati összefüggésben áll. Itt is megfigyelhető az elmúlt 13 év során, hogy a jobb közbiztonsági adottságok a polgárőrség (vagyis a lakosság aktív rétege) megjelenésétől meredeken emelkedő tendenciát mutatnak. Ebből az emelkedésből pedig, bizonyíthatóan nagyobb bevételekhez jutnak az adott települések. Ez a bevétel pedig szintén nem elméleti, hanem konkrét. (Mi a közterületen elkövetett vagyon elleni bcs-k. esetében mutattuk "csak" ki értékünk meghatározhatóságát. Ennek bizonyítása is egyszerű, hiszen a polgárőrök megjelenésével a településeken kevesebb a megrongált telefon, kisebb falfelületet terítenek be falfirkák, több illegális hulladéklerakó szűnik meg, kevesebb a hangoskodás, az utcai támadás. Márpedig a személy elleni, félelmet, rossz hangulatot keltő (garázdaság, testi sértés...) deviáns magatartásformák is elriasztják a vállalkozókat, a tőkét....csökkentve ezzel a normatív támogatást.
Hogy ebből a bevétel növekedésből mennyi eshet a polgárőrségre, illetve a bűnmegelőzésre szintén alapműveletekkel kiszámítható.
Az algoritmust is – jogdíjra nem tartva igényt – közkinccsé tesszük:
Ahol:
pn= a közbiztonságot pozitívan befolyásoló tényezők
nn= a közbiztonságot negatívan befolyásoló tényezők
KB1= Közbiztonsági együttható
Egy hónap múlva megismételve mindezt, természetesen egy másik számot fogunk eredményül kapni (KB2).
Amennyiben KB2 nagyobb, mint KB1, mondhatjuk, hogy a közbiztonság javult, ha kisebb, romlott.
Ezek után a kifejezés egyes elemeinek és azok hatásának elemzése megbízhatóan megadja, hogy minek és mennyiben tudható be a különbség. (pl, ha „csak” annyi változott a közbiztonságot növelő tényezők közül, hogy több polgárőr több órát teljesített, vagy kiszámolhatjuk olyan településre, ahol van és ahol nincs polgárőrség, akkor egyértelmű, hogy ennek köszönhető a változás.). „játszhatunk” persze a számokkal másképpen is: kiszámoljuk az értéket polgárőr óraszám nélkül is, és látszani fog a különbség. Egy biztos, ahol nem fordítanak hangsúlyt és főleg forrásokat a bűnmegelőzésre, ott ez az együttható lényegesen rosszabb lesz, mint ahol igen.
Bennünket most természetesen az érdekel elsősorban, hogy az esetleges bűncselekményszám csökkenés minek tudható be, illetve, hogy a polgárőrség bűnmegelőző tevékenységének mekkora a szerepe a bűncselekmények számának csökkenésében. Maga az eljárás (amely az itt bemutatott egyszerűsített „demo” változatnál sokkal bonyolultabb) alkalmas a bekövetkezett változások okainak meghatározására, s a szükséges döntések előkészítésére is.
Annyi bizonyára látható, hogy az egyes elemek (köztük a polgárőrség tevékenysége) súlya számszerűsíthető!
Amennyiben ez igaz (márpedig igaz!), semmi akadálya a polgárőrök által végzett munka, mint „haszon” forintosításának (az eredeti példából kiindulva, ha 5-tel kevesebb kerékpárt loptak el annak következtében, hogy 100 plusz órát töltött közterületen a polgárőr egyesület, akkor a forintosítható társadalmi kár meghatározható összeggel csökkent, másszóval a társadalmi haszon meghatározható összeggel nőtt), azaz a forintban kifejezhető érték meghatározásának!
Véleményünk szerint a kétkedők sem igazán kétkednek, csak „félnek” attól, hogy ha egzakt módon bebizonyosodik, hogy a bűnmegelőzés és ebben a polgárőrség munkája mekkora hasznot hoz, akkor esetleg több milliárdos költségvetési teherré válik.
Természetesen nem az a célunk, hogy milliárdos nagyságrendű támogatás (ekkora összegek derülnének ugyanis ki!!) indokoltságát próbáljuk alátámasztani. Az viszont igenis célunk, hogy akik döntenek, legyenek tisztába azzal, hogy
TÖBBET ÉRÜNK, MINT AMEKKORA AZ ÁRUNK!!
Vajthó Gábor BPSZ elnökségi tag,
Zsombor György OPSZ alelnök, BPSZ elnök.
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
