Mit tegyen ha....
ORFK 2008.01.07. 13:14
1. Mit tegyen, ha csendháborítást tapasztal?
A szabálysértésekről szóló kormányrendelet értelmében, aki lakott területen,
az ott levő épületben, vagy az ahhoz tartozó telken, tömegközlekedési eszközön,
továbbá természeti és védett természeti területen indokolatlanul zajt okoz,
amely alkalmas arra, hogy mások nyugalmát, illetőleg a természeti vagy a védett
természeti értéket zavarja, harmincezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.
Azért, ha csak a szomszédban zajló buli hangerejével van baja, ne kiáltson rögtön
rendőrért. Próbálja meg személyesen, emberi hangon megoldani a problémát. Ha bulit
szervez, néhány nappal előtte értesítse - személyesen, vagy hirdetményben - az érintett
lakótársakat és előre kérjen elnézést az esetleges zavarás miatt.
----------------------------------------------------------------------------------------------
2. Jogszabályok, jogértelmezések…
A gyülekezési jogról szóló 1989. évi III. törvény (a továbbiakban: Gytv.)
I. fejezete mindenkit megillető alapvető szabadságjogként rögzíti a gyülekezési jogát.
A Gytv. 2. § alapján a gyülekezési jog gyakorlása keretében békés összejövetelek,
felvonulások és tüntetések tarthatók, amelyeken a részvevők véleményüket szabadon
kinyilváníthatják, illetve közösen kialakított álláspontjukat jogosultak az érdekeltek
tudomására hozni. A közterületen tartandó rendezvény szervezését a hivatkozott tv. 6. §-ban
meghatározottaknak megfelelően a rendezvény helye szerint illetékes rendőrkapitányságnak,
(Budapesten a Budapesti Rendőr-főkapitányságnak) legalább három nappal a rendezvény
megtartásának tervezett időpontját megelőzően – a tervezett rendezvény kezdete és befejezése
várható időpontjának, helyszínének, útvonalának, a rendezvény céljának, napirendjének,
a rendezvényen résztvevők várható létszámának, a rendezők számának, a szervező képviselője
nevének és elérhetőségének megjelölésével – be kell jelenteni. A Gytv. 8. § (1) bekezdés
a rendőrség számára lehetővé teszi, a rendezvény bejelentésben megjelölt helyszínen, vagy
időben való megtiltását, ha annak megtartása a népképviseleti szervek vagy a bíróságok
zavartalan működését súlyosan veszélyeztetné, vagy ha a közlekedés más útvonalon nem biztosítható.
A rendezvény rendjének biztosításáról alapvetően a szervező gondoskodik, de abban a szervező
kérésére a rendőrség is közreműködik, a rendezvényt megzavaró személyek eltávolításáról intézkedik.
A rendőrség képviselője a rendezvényen jelen lehet. A rendőrség a Gytv. hatályos rendelkezései
alapján a rendezvényt – előzetes figyelmeztetést követően – feloszlatja, ha a gyülekezési jog
gyakorlása bűncselekményt vagy bűncselekmény elkövetésére való felhívást valósít meg, mások jogainak
és szabadságának sérelmével jár, a rendezvényen a résztvevők fegyveresen, illetőleg felfegyverkezve
jelennek meg, bejelentéshez kötött rendezvényt bejelentés nélkül rendezik meg, a rendezvényt a
bejelentésben foglaltaktól eltérő időtartamban, helyszínen, útvonalon, céllal, illetve napirenddel
tartják meg, a rendezvényt a rendőrség tiltó határozata ellenére rendezik meg. A jogellenesen
összegyűlt tömeg feloszlatásának lehetőségét a rendőrség számára a rendőrségről szóló
1994. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Rtv.), valamint a Rendőrség Szolgálati Szabályzatáról
szóló 3/1995. (III. 1.) BM rendelet (a továbbiakban: Szolg.Szab.) teremti meg Tömegoszlatásra minden
esetben csapaterőben kerül sor. A csapaterő alkalmazására – az Rtv. 58.§ – biztosít lehetőséget:
(1) A rendőrök csapaterőben alkalmazhatók a) az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatására irányuló
bűncselekmény (Btk. 139. §) elkövetése esetén; b) a személyek élet- és vagyonbiztonságát tömegesen
veszélyeztető események megszüntetésére vagy az ilyen következményekkel járó erőszakos cselekmények
megakadályozására és az elkövetők elfogására; (...) g) a gyülekezési jogról szóló törvény hatálya
alá tartozó vagy más jelentős rendezvény rendjének biztosítására; A Szolg. Szab. 68. § a tömegoszlatásra
vonatkozóan az alábbiakat rögzíti: (1) Tömegoszlatás elrendelésére – jogszabályban meghatározott
feltételek megléte esetén – a gyülekezési törvény hatálya alá tartozó olyan rendezvényeken, ahol
a rendőrség a rend biztosításában közreműködik, a biztosítás parancsnoka jogosult. (2) Ha jogszabály
a tömeg feloszlatását a rendőrség számára kötelezővé teszi (1989. évi III. törvény 14. §), vagy tömeg
jogellenes magatartást tanúsít, a csapaterő kirendelésére jogosult rendőri vezető intézkedik a
tömegoszlatásra. (3) A szétoszlásra irányuló rendőri felszólítást lehetőleg hangosító eszköz alkalmazásával
legalább kétszer meg kell ismételni. Az utolsó felszólítás során a kényszerítő eszközök alkalmazását
kilátásba kell helyezni. (4) A felszólításban közölni kell a helyszínről való eltávozás irányát, és
arra a szükséges időt biztosítani kell. A felszólítást a rendőri fellépés megkezdésével egyidejűleg
kell foganatosítani, ha a csapaterőt a tömeg részéről közvetlen támadás éri. Az Rtv. 59. § lehetővé teszi,
hogy (1) Ha a jogellenesen összegyűlt, illetőleg jogellenes magatartást tanúsító tömeg a szétoszlásra
irányuló rendőri felszólításnak nem tesz eleget, a rendőrség az e fejezetben szabályozott kényszerítő
eszközök alkalmazása mellett a tömeggel szemben a következő eszközt, illetőleg intézkedést
alkalmazhatja: a) vízágyút, b) pirotechnikai eszközt, gumilövedéket, c) ingerlőgázt, d) elfogó hálót,
e) lóháton vagy járműkötelékben végzett kényszeroszlatást. (2) Az (1) bekezdésben említett eszköz
alkalmazására a tömeget előzetesen figyelmeztetni kell. (3) Tilos a tömeget korlátozni a helyszínről
történő eltávozásban. A Szolg. Szab. 68. § (5) bekezdése részletezi, hogy az ellenállást tanúsító tömeggel
szemben a csapaterő milyen kényszerítő eszközöket alkalmazhat: a) passzív ellenállás esetén testi kényszert;
b) aktív ellenszegülés esetén rendőrbotot, vegyi eszközt, ingerlőgázt, elektromos sokkoló eszközt, bilincset,
pórázon vezetett szolgálati kutyát szájkosárral vagy anélkül, valamint vízágyút; c) felfegyverkezett tömeg
ellenszegülésének megtörésére pirotechnikai eszközt, gumilövedéket, lóháton vagy járműkötelékben végzett
kényszeroszlatást; d) a szervezők, hangadók, bűncselekményt elkövető személyek kiemelésére, elfogására
elfogóhálót. A rendőrség feladata, az adott terület közrendjének közbiztonságának helyreállítása.
A rendőrség tehát a Gytv. által meghatározott – és az előzőekben már felsorolt esetekben – a rendezvényt
feloszlatja. Az oszlatás megkezdését minden alkalommal megelőzi a szétoszlásra irányuló felszólítás.
Meghatározásra kerül, hogy az adott területet milyen irányban kell az ott tartózkodóknak elhagyni,
illetve amennyiben ennek nem tesz eleget, úgy a jogszabályok által meghatározott kényszerítő intézkedések,
és eszközök használatára kerül sor. Az Rtv. kifejezetten megtiltja a tömeg helyszínről való távozásának
korlátozását, erre megfelelő időt kell biztosítani. Az alkalmazandó kényszerítő eszközök körét – a Szolg.
Szab. 68.§. (6) bekezdésében meghatározottak szerint – a csapaterő parancsnoka határozza meg.
A tömeg szétoszlatására irányuló csapaterő alkalmazása során – az Rtv. 60. § (2) bekezdés szerint – a rendőrség
nem vizsgálja a helyszínen lévők egyéni felelősségét. Mindenkitől elvárható, hogy – a felszólítást követően –
amennyiben céljai mások, a rendőri felhívásra elhagyja a jogellenesen összegyűlt vagy erőszakosan fellépő tömeget.
Az előzőekben foglaltakból egyértelműen megállapítható, hogy az állampolgároknak kötelessége a rendőri
felszólítást követően a területet elhagyni függetlenül attól, hogy milyen okból, illetve célból tartózkodnak ott.
Ennek elmulasztása esetén az oszlató alakzat által történő arányos mértékű kényszerítő eszköz-alkalmazás
jogszerűnek tekintendő. Az Rtv. lehetővé teszi a csapaterő alkalmazása során az Rtv. 17. § (1) bekezdésben
írt – testi épséghez, a személyes szabadsághoz, a magánlakás, a magántitok és a levéltitok sérthetetlenségéhez,
a személyes adatokhoz, valamint a tulajdonhoz fűződő – jogok indokolt mértékű korlátozásának, terület
személy- és járműforgalom előli elzárásának lehetőségét. Javasoljuk az állampolgárok részére, tartózkodjanak
minden olyan rendezvényen történő részvételtől, amelyről tudomással bírnak, hogy az nem került bejelentésre,
vagy amelynek megtartását a rendőrség kifejezetten megtiltotta, illetve amelynek jogszerűsége számukra kétséges.
A rendezvény színhelyének elhagyására történt felszólításnak haladéktalanul tegyenek eleget. Jogszerű
intézkedéssel szembeni engedetlenség 218/1999. Korm.rendelet az egyes szabálysértésekről
40/A. § (1) Aki a rendvédelmi szerv hivatásos állományú tagja jogszerű intézkedésének nem engedelmeskedik,
ötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt
az eljárás a rendőrség hatáskörébe tartozik. Passzív ellenszegülés: a rendvédelmi szerv hivatásos tagjának
jogszerű intézkedésével szembeni olyan ellenszegülés, amely során az intézkedés alá vont személy(ek) nem hajtják
végre az általuk megértett, pontos, világos jogszerű felhívásban, felszólításban foglaltakat. A passzív
ellenszegülés esetén az intézkedés alá vont magatartása aktív cselekvéssel nem párosul. Amennyiben úgy
érkeznek a rendezvény helyszínére, hogy annak jogellenességéről, feloszlatásáról nem rendelkeznek megfelelő
információval, viszont az ott tapasztalható eseményekből kétség kívül arra lehet következtetni, hogy annak
megtartása valamilyen módon jogszerűtlen, feloszlatását a rendőrség megkezdte, az első szabad útvonalon
távolodjanak el attól. A rendőrség által foganatosított intézkedések a magánlakáshoz, vagy a magántulajdonhoz
fűződő jogaikat korlátozhatják (pl. a lakásába nem tud bejutni, vagy gépkocsiját nem tudja használatba venni, stb.),
a területet ez esetben is el kell hagyni, javasoljuk, hogy úticéljukat – biztonságuk érdekében – kerülő
útvonalon érjék el, illetve a további teendők érdekében célszerű érdeklődniük a területileg illetékes
rendőri szervnél. A rendőrség nyugodt, méltóságteljes ünneplésre készül. Célunk, hogy biztonságot
szolgáltassunk a békés demonstrálók, az ünnepi rendezvények résztvevői számára. ORFK Szóvivői Iroda
------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
3. Mit tegyen, ha igazolványt, értékes tárgyat talál?
Törvényi kötelesség a talált tárgyak visszaszolgáltatása, illetőleg hatóságnak történő átadása.
Gondoljon arra, mi lenne, ha Ön veszítette volna el azokat a tárgyakat. Önnek is jólesne,
ha a becsületes megtaláló visszaszolgáltatná értékeit. Azonosításra alkalmas tárgyak esetében,
ahol ismert a tulajdonos (pl.: a táskában találunk egy igazolványt) nem szükséges a hatóságokhoz
fordulni, adja át a tulajdonosnak. Ha a tulajdonos nem ismert, a tárgyakat a rendőrség ügyeletén
kell leadni, ők intézkednek a jogosult felkutatásáról. Amennyiben ez nem jár sikerrel, úgy a megtaláló
igényt tarthat a tárgyakra, azonban a tartási engedélyhez, egyéb előírásokhoz kötött tárgyak esetében
annak hiánya kizáró ok lehet. Ha a talált tárgyat nyolc napon belül hatóságnak nem adják le, a tulajdonosnak
nem adják át, úgy vélelmezni lehet az eltulajdonítási szándékot és jogtalan elsajátítás vétségének
gyanúja miatt a megtaláló személy ellen eljárás indul.
---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
4. Mit tegyen, ha magatehetetlen embert talál az utcán, lépcsőházban?
Ebben az esetben - ha ez nem nyilvánvaló - ne arra gondoljunk először, hogy biztosan részeg
(egyébként ő is segítségre szorul). Értesítsük a mentőket ( telefon: 104)! Ha a közelben
rendőrrel találkozunk, neki is szóljunk.
---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
5. Mit tegyen, ha külföldön ellopták az autóját, igazolványai, kirabolták?
Keresse fel a legközelebbi rendőri szervet, ahol tolmácsot biztosítanak és megteheti a feljelentést.
Segítséget az adott országban lévő magyar nagykövetségétől, vagy a konzultól kaphat. Mielőtt külföldre
utazik, kérjen felvilágosítást a Külügyminisztériumtól, vagy az utazási irodától, hogy az adott
országban hol található a nagykövetség, annak mi a pontos címe, telefonszáma. A nagykövetség gondoskodik
új okmányok ellátásáról és a hazautazásról.
-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
6. Mit tegyen, ha rendőri ellenőrzés során korrupcióra utaló magatartást észlel?
A rendőri intézkedés után kérdezze meg a rendőrtől nevét, beosztási helyét, ha egyenruhában van,
jegyezze fel jelvényének számát. Ezeket az információkat a rendőr köteles megadni. Ezután haladéktalanul
keresse fel a rendőrség panaszirodáját, vagy az intézkedő rendőr parancsnokát, a kapitányságvezetőt.
Mondja el a történteket! A belső korrupció elleni küzdelem a rendőrség és az egész társadalom érdeke.
Ön is hozzájárulhat a közélet tisztaságához!
---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
7. Mit tegyen, ha gyanús alakok tűnnek fel a környéken?
"Úgysem jönnek ki, csak ha vér folyik"- gondoljuk gyakran. Ez nincs így.
A bűnmegelőzés is fontos
feladata a rendőrségnek. Azok az információk, amelyek az elkövetni szándékozott bűncselekmény megelőzéséhez,
megakadályozásához járulnak hozzá, talán még fontosabbak, mint azok, amelyek a már megtörtént esetekre vonatkoznak.
Ha gyanús mozgást, tevékenységet észlel környezetében, bátran jelentse. A rendőrség ellenőriz minden bejelentést.
Ne feledje: lehet, hogy valaki éppen Önnek köszönheti majd, hogy nem vált áldozattá.
--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
8. Mit tegyen, ha megzsarolják?
Nem csak az kerülhet ilyen helyzetbe, akinek "vaj van a füle mögött". Mindenképpen értesítsük a rendőrséget.
Ők az egyetlenek, akik jogosultak és kötelesek is segíteni. Higgyék el, képesek is rá. Ennek alapfeltétele
azonban a bizalom. Ne hagyjuk ki őket "a játékból" még akkor sem, ha az elkövetők erre határozott utasítást adnak.
A rendőrség speciálisan képzett és felszerelt, tapasztalt szakemberei hatékonyan és eredményesen tudják kezelni
ezeket a helyzeteket.
-------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
9. Mit tegyen, ha tudomására jut egy bűncselekmény?
A legtöbb állampolgárnak nagy dilemmát okoz, hogy a tudomására jutott bűncselekményt bejelentse-e vagy sem.
Mi közöm hozzá? Miért pont én? Mi hasznom belőle? - kérdezzük magunktól gyakran. Visszatart bennünket továbbá
a félelem, hogy az elkövető esetleg bosszút áll, de riasztó a hosszadalmas rendőrségi és bírósági procedúra is.
A bűncselekmények feljelentése, a hatóságokkal való együttműködés elvárható állampolgári magatartás.
Ne feledjük: mi is lehetünk áldozatok! Bármikor a saját bőrünkön tapasztalhatjuk valamilyen bűncselekmény
következményeit. Ilyen esetben nekünk is jólesne, ha lenne, aki mellénk áll és elmondja, amiről tud, amit
látott, hajlandó tanúskodni stb. Ma már korszerű eszközök állnak rendelkezésre, melyek a bejelentők,
tanúk védelmét szolgálják. Számos jogi előírás teszi lehetővé, hogy az ellenérdekű fél ne ismerhesse meg a
bejelentő, a tanú adatait. Kérhető az adatok zárt kezelése is. Az egyes nyomozási cselekményeknél
(pl: felismerésre bemutatás, szembesítés) sem kell szemtől-szemben jelen lenni.
-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
10. Mit tegyen, ha rendőrségi akció részese lesz?
A rendőrség alapfeladata, hogy felderítse a bűncselekmények elkövetőit. Ezt kívánja a közérdek és ezt
írja elő számukra a törvény. Mivel nagyobb társadalmi érdek fűződik a sikeres nyomozáshoz, az elkövető
elfogásához, mint ahhoz, hogy éppen megkezdett tevékenységünket folytathassuk, ezért átmeneti
akadályoztatásunkat (a közlekedésben, az áthaladásban, a helyváltoztatásban, vagy éppen a nyugodt esti tévénézésben)
türelemmel és megértéssel fogadjuk. A helyes magatartás ilyenkor, ha nem teszünk semmit. Hajtsuk végre a
rendőrök utasításait és semmiképpen se akadályozzuk munkájukat. Figyelem! A rendőrnek joga és kötelessége
az intézkedés akadályozó személlyel szemben fellépni. Őrizetbe veheti, súlyosabb esetben kényszerítő eszközt
is használhat
-------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
11. Mit tegyen, ha tettenér egy elkövetőt?
A tettenért elkövetőt bárki elfoghatja. A törvény erre lehetőséget ad. Ez azonban jog, nem kötelesség.
Ha ilyen helyzetbe kerül és képes felmérni azt, hogy testi erőfölénye, önvédelmi ismeretei stb. alapján
vagy segítői vannak, biztosan ártalmatlanná tudja tenni, akkor tegye meg. Ha a kísérlet kimenetele bizonytalan,
saját, vagy mások testi épségét, életét éppen ezzel veszélyeztetné, akkor ne próbálkozzon. Ha sikerrel jár,
a megérkező rendőröknek adta át az elfogott személyt, a továbbiakban ők intézkednek. Fontos tudni,
hogy nem mindenki adja meg magát csak azért, mert rajtkapták. Előfordulhat, hogy megadást színlel,
majd egy alkalmas pillanatban támad, vagy elszelel. Ezért az elfogott személyt körültekintően őrizze.
Mindenesetre a nyomozást azzal tudja leginkább segíteni, ha minden körülményt jól megfigyel
(elkövető személyleírása, voltak-e társai, mivel és merre menekült, mit vitt magával, különös ismertetőjegyei)
--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
12. Mit tegyen, ha szól egy ház, intézmény vagy autó riasztója?
Soha ne legyünk közömbösek! Győződjön meg arról, hogy nem történt-e bűncselekmény!
Az esetek nagy részében az elkövető felhagy a bűncselekmény folytatásával, ha észreveszi,
hogy észrevették. Ha bűncselekmény történt, értesítse a rendőrséget. Ha látja az elkövetőket,
figyelje meg őket pontosan (személyelírás, hányan vannak, milyen ruházatban, gépkocsival közlekednek-e stb.).
Ha vakriasztás történt, próbálja meg értesíteni a tulajdonost, hogy kikapcsolhassa a készüléket.
-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
13. Mit tegyen, ha jelentkeznek a felajánlott pénzért a gépkocsi tolvajok?
Haladéktalanul értesítse a nyomozást folytató rendőri szervet! Ők intézkednek arról, hogy a pénzátadásnál
ne legyen egyedül. Bízzon a rendőrökben!
-------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
14. Mit tegyen, ha elszállították, vagy ellopták a gépkocsiját?
Ha eltűnt a gépkocsija onnan, ahová leállította, haladéktalanul hívja fel a rendőrség ügyeletét (107, 112).
Ők felvilágosítást adnak arról, ha elszállították a gépkocsit (tiltott helyen parkolt) és közlik hová szállították,
hol, milyen feltételekkel vehető át. Igyekezzen a gépkocsit minél előbb "kiváltani", mert a tárolási költségek
nem olcsók és naponta emelkednek! A nagyobb baj akkor van, a gépkocsit eltulajdonították. Késedelem nélkül
jelentse be a rendőrség ügyeletén, hogy azonnal kiadhassa a gépkocsi körözését. Az ügyeleten személyesen
jelenjen meg és vigye magával a gépkocsi iratait (ha megvannak). Fontos, hogy a gépkocsi mielőbbi feltalálása
érdekében, minden ismertetőjegyét (sérülések, különleges festés, házilag végzett átalakítások, egyedi felszerelés stb.)
pontosan közölje.
----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
15. Mit tegyen, ha a szomszédja néhány napja nem jelentkezik?
Fontos, hogy törődjünk egymással! Figyeljen a környezetében élőkre, segítsen nekik, ha rászorulnak.
Pillantson rá néha idős, beteg, egyedül élő szomszédaira és ha teheti, "álljon meg egy szóra" velük.
Ha azt tapasztalja, hogy egy ideje nem látta, nem sétált a folyosón, érdeklődön más szomszédoktól,
hogy ők találkoztak-e vele az utóbbi időben. Ha senki nem tud róla semmit, kopogjon be, csengessen.
Próbálja megállapítani, hogy nem érte-e baleset, nem lett-e rosszul? Ha nem válaszol és a külső jelek
arra mutatnak, hogy bent van a lakásban, értesítsük a rendőrséget. A rendőrség hatósági tanúk jelenlétében
és közreműködésével felnyitja a lakást. Több idős, magatehetetlen, sürgős orvosi ellátásra szoruló ember
életét mentették meg már így. Egy fontos tanács a rászorulók számára: értesítendő hozzátartozónk,
rokonunk címét, telefonszámát adjuk meg valamelyik szomszédunknak, hogy baj esetén értesíthesse.
------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
16. Mit tegyen, ha eltűnik valaki a családból?
Ne essen pánikba! Telefonon, vagy személyesen ellenőrizze ismeretségi körét, kérdezze meg barátait,
játszótársait, kollégáit, a szóba jöhető rokonokat, nem találkoztak-e vele. Ha ez nem vezet eredményre,
nézze meg, mit vitt magával (ruhákat, igazolványokat, útlevelet) hagyott-e hátra valamilyen üzenetet,
levelet. Ha ismeretségi körében nem találja, akkor egy - lehetőleg minél frissebb - fényképpel menjen
be a rendőrkapitányság ügyeletére és tegyen bejelentést. Adja meg az összes olyan információt a rendőrségnek,
amely segítheti a körözési munkát. Készüljön fel a következő kérdésekre: pontos adatai, személyleírása,
utolsó ismert ruházata, különös ismertetőjegyei, szokásos tartózkodási helyei, barátai, életvitele,
szokásai, illetőleg - ha megállapítható - ki, mikor, milyen körülmények között találkozott vele utoljára.
-------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
17. Mit tegyen, ha felismer az utcán, vagy a házában egy körözött bűnözőt, gépkocsit?
Haladéktalanul jelentse be a 107-es, vagy 112-es telefonszámon, vagy bármely rendőrnél.
Mondja el miről ismerhető fel, hol, merre található, ki van a társaságában, mivel közlekedik
és minden fontos információt, mely segítheti az intézkedő rendőrt. A körözött személy elfogását
egyedül ne kísérelje meg! Ha körözött gépkocsit talál, értesítse a rendőrséget: nevezze meg
a pontos feltalálási helyet és lehetőség szerint várja meg a rendőröket.
-------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
18. Mit tegyen, ha ismeretlen alakok csengetnek az ajtón?
Lehetőleg ne engedje be őket. Ajtón keresztül kérdezze meg, mit akarnak. Szereltessen fel biztonsági láncot
és kémlelőnyílást a bejárati ajtóra. Ha a látogató azt állítja, hivatalos helyről érkezett, köteles magát
fényképes igazolvánnyal igazolni. Ha bajban van, rosszul van, segítséget kér és ezekre tekintettel úgy dönt,
hogy beengedi az idegent, semmiképp se hagyja egyedül a helyiségben. Ha többen vannak, csak azt engedjük be,
aki rosszul van. A beengedés előtt kérjen egy kis türelmet, ezalatt zárja el, tegye biztos helyre elöl lévő értékeit.
----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Mit tegyen ha bennt van a betörő?
Semmiképp sem ajánlatos "magánakcióba" kezdeni! Ha lehetősége van rá, hívjon segítséget
és próbálja meg visszatartani az elkövetőt a rendőrök kiérkezéséig (zárja rá az ajtót,
szomszédokkal akadályozza meg, hogy a helyszínről elmenjen stb.). Kerülje a szükségtelen,
öncélú erőszakot, mert ezzel maga is bűncselekményt követhet el! Jogos védelmi helyzetben
csak akkor van, ha az elkövető megtámadja. Ilyenkor jogában áll a támadással arányos és mindenképp
szükséges erőszakot kifejteni az elhárítás érdekében. Ne változtassa meg a helyszínt, hagyjon mindent úgy,
ahogyan találta.
-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
20. Mit tegyen, ha hazamegy, s tapasztalja, hogy betörtek a lakásába?
Lehetőleg ne menjen be a lakásba, mivel a hátramaradt bizonyítási eszközöket, nyomokat megsemmisítheti.
Azonnal értesítse a területileg illetékes rendőrkapitányságot (tel: 107, 112) és várja meg a kiérkező
szemlebizottságot. Gondolja át, kit lehet majd felkérni hatósági tanúnak a szemléhez (szomszédot, ismerőst stb.).
A helyszíni szemle során működjön együtt a rendőrökkel. Mérje fel, mi tűnt el a lakásból és azok
hozzávetőleg milyen értéket képviselnek. Mekkora rongálási kár keletkezett? Helyesen teszi, ha "házileltárt"
készít értéktárgyairól, műszaki cikkeiről, igazolványairól. Jegyezze fel ezek adatokat (gyári szám, sorozatszám,
típus, külső leírás stb.) és tegye biztos helyre. Az értékesebb, egyedi azonosításra alkalmas tárgyakról,
műkincsekről, ékszerekről fényképfelvételeket is célszerű készíteni. Mindezek segítik a nyomozást, megkönnyítik
az ellopott értékek körözését, megtalálását.
----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
21. Mit tegyen, ha nagy összeget kell szállítania?
Sajnos egyre gyakoribbak a pénzszállítmányok elleni támadások. Ezért ajánlatos megfogadni a
Magyar Biztosítók Szövetsége ajánlását, amely szerint - 100 000 Ft alatt tetszőlegesen lehet
szállítani a pénzt, - 100 000 Ft – 500 000 Ft-ig két fő és pénzszállító, továbbá számzáras
táska ajánlott, - 500 000 Ft - 2 mFt-ig 3 fő kísérő, melyből az egyik fegyveres, továbbá
gépkocsi szükséges, - 2-30 millió Ft-ig kisteherautó és legalább két fő fegyveres kísérőt
ajánlatos igénybe venni, - 30 millió Ft felett: szabvány pénzszállító gépkocsit és speciálisan
felkészített személyzetet kell alkalmazni.
----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
|