1.   A Polgárőrség Működési Szabályzatának (a továbbiakban: Szabályzat) hatálya kiterjed az Or­­szágos Polgárőr Szövetségre (a továbbiakban: OPSZ), a megyei és a budapesti polgárőr szö­­vetségekre (a továbbiakban: területi szövetségek), a polgárőr egyesületekre és azok tag­ja­ira.

 

2.     A Szabályzatot a szervezeti és a működési kérdéseket érintően az Országos Polgárőr Szövetség Alapszabályával együtt kell kezelni és alkalmazni.

 

3.     A Szabályzat alkalmazásában az a társadalmi szervezet tekinthető polgárőr szervezetnek, amely

a)     elfogadja a polgárőr mozgalom célkitűzéseit;

b)     tagja az OPSZ-nek;

c)     tagjai rendelkeznek az OPSZ által kiadott személyre szóló érvényes tagsági igazolvánnyal.

 

A POLGÁRŐR SZERVEZETEK TEVÉKENYSÉGE

 

A polgárőr mozgalom

 

4.     A polgárőr mozgalom alapvető célja a bűncselekmények megelőzése. Széleskörű társadal­mi összefogásra épül, alapja az állampolgárok pozitív érzelmi kötődése szűkebb környe­ze­­tükhöz, tenni akarása a lokális környezet életfeltételeire kedvezőtlenül ható jelenségek tá­voltartása, megszüntetése vagy visszaszorítása érdekében. A polgárőr mozgalmat az önkén­tesség, a törvényesség, az emberi jogok messzemenő tiszteletben tartása, az ellenszolgál­tatás nélkül végzett közösségi tevékenység, a bizalomra épülő felelősségvállalás és a po­li­tikasemlegesség jellemzi.

 

5.     A polgárőr mozgalom fő iránya a bűnözés el­le­ni fellépés, a bűnmegelőzés, ezen belül kü­lö­nö­sen a vagyonvédelem, a gyermek- és ifjúságvéde­lem, a kábítószer-fogyasz­tás visszaszo­rítása, a közlekedés biztonsága, a katasztrófavédelem valamint a környezetvédelem társadalmi fela­­datainak megvalósításában való köz­re­műkö­dés.

 

A polgárőr szervezet

 

6.     Polgárőr szervezet

a)     a polgárőr mozgalomban részt venni kívánó polgárok vagy a települési önkormányzat kez­deményezésére, településenként, település-részenként vagy több település összefogásával létrehozott önálló polgárőr egye­sület;

b)     feladataik összehangolása, tagjaik képzése, érdekeik képviselete, védelme érdekében az egyesületek által a megyében (fővárosban) megalakított területi szövetség;

c)     az egyesületi, tagszövetségi érdekvédelem, a polgárőr mozgalom célkitűzéseinek társadalmi képviselete, az egyesületek, tagszövetségek működését elősegítő információk közvetítése, a hazai és külföldi tapasztalatok hasznosítása, népszerűsítése, más hazai vagy külföldi társadalmi szervezettel, állami vagy gazdasági szervvel történő, kölcsönös előnyökön alapuló együttműködés kialakítása, a polgárőr mozgalomban résztvevők képzése, az egyesületek, tagszövetségek anyagi támogatása érdekében a területi szövetségek által létrehozott országos szövetség (OPSZ).

 

7.     Polgárőr egyesületek céljaik elérése, érdekeik hatékonyabb érvényesítése érdekében a nagyvárosokban, valamint az idegenforgalom, a kiemelt céltámogatások által érintett kistérségekben regionális szövetséget hozhatnak létre. A regionális szövetség nem minősül területi szövetségnek, a működés, az OPSZ tagság kérdésében más polgárőr egyesületet nem befolyásolhat.

 

8.     A polgárőr egyesület (regionális szövetség) és a területi szövetség az OPSZ tagságát az országos szövetség által kiadott tanúsítvánnyal igazolja.

 

9.     Polgárőr szervezettel szemben alapvető követelmény, hogy

a)     tegye lehetővé a közbiztonság javításáért és megszilárdításáért önként tenni akaró állampolgárok szervezett és célirányos részvételét a bűnözés elleni fellépés, a bűnmegelőzés, a közlekedés biztonsága, a gyermek- és ifjúságvédelem, a kábítószer-fogyasz­tás visszaszorítása, a katasztrófavédelem és a környezetvédelem  társadalmi feladatainak megvalósításában;

b)     kapcsolódjon be a célkitűzéseivel azonos tevékenységet végző állami, önkormányzati, más társadalmi szervek, szervezetek munkájának népszerűsítésébe;

c)     biztosítson teret és lehetőséget az állampolgárok közbiztonsági ismereteinek bővítéséhez;

d)     járuljon hozzá a települések (lakókörnyezet) közbiztonságának fenntartásához, a polgárok személy- és vagyonbiztonságát veszélyeztető cselekmények, események megelőzéséhez, ezen keresztül szubjektív biztonságérzetük javításához;

e)     képviselje az állampolgárok legszélesebb rétegeit a helyi, területi önkormányzati-rend­őr­sé­gi bűnmegelőzési és társadalmi bizottságokban;

f)      érdekképviseleti tevékenységével, tagjai és a lakosság mozgósításával segítse elő a helyi önkormányzat feladatkörébe tartozó, a közbiztonság javítására irányuló törekvéseket;

g)     az állampolgárokat megillető jogi lehetőségek legszélesebb kihasználásával nyújtson segítséget a közbiztonság fenntartásával, javításával hivatásszerűen fog­lalkozó szervek munkájához.

 

10.   A polgárőr szervezet határolódjon el az erőszak, az önbíráskodás, másokat sértő provo­katív magatartás, a felfegyverkezés, a félkatonai jellegű szervezeti és működési struk­túrák, a politikai érdekeket szolgáló megnyilvánulások minden formájától.

 

11.   A polgárőr szervezet a helyileg illetékes önkormány­zat egyetértésével a település, városrész ne­vé­re utalással a „POLGÁR­ŐR­SÉG” (például Kecs­keméti Polgárőrség, Békásmegyeri Pol­gár­őr­ség, Nagyegyháza Polgárőrsége) megnevezést is használhatja.

 

A polgárőr tevékenység területei

 

12.   A polgárőr mozgalom célkitűzéseinek megvaló­sítása érdekében a polgárőr szervezet te­vé­­kenysége kiterjed­het

a)      a polgárőrök közbiztonsági alapképzésére, folyamatos tovább­képzésére;

b)     rendszeres egyesületi foglalkozások keretében az egyesületi tagok és a lakosság részére közbiztonsági vonatkozású tájékoztató előadások, bemutatók, kiállítások, tanácsadások szer­ve­zésére;

c)      a közösségi biztonsághoz szükséges állampolgári jogok és kötelességek megismertetésére;

d)     bűnmegelőzési, közlekedésbiztonsági, ter­mé­szet- és környezetvédelmi, katasztrófavédelmi kiadványok terjesztésére;

e)      a közbiztonság megítéléséről, az önkormányzat, a rendőrség, más rendvédelmi szervek működéséről a lakossági vélemények közvetítésére a helyi önkormányzati és állami szervek fórumain;

f)       az iskolai bűnmegelőzési nevelőmunkában történő részvételre;

g)     a polgárőrök testedzésének támogatására, a tömegsport népszerűsítésére;

h)     az egyesület működési körzetében közbiztonsági célú álló és mozgó figyelő-jelző szol­gálat működtetésére;

i)      lakókörnyezeti közösségek biztonságát, önvédelmi jellegű együttműködését biztosító mozgalmak (például Szomszédok Egymásért - SZEM) támogatására;

j)      a polgári védelmi tevékenységgel összefüggő biztonsági feladatok ellátásában való közreműködésre;

k)     a köztisztaságra, a közegészségügyre, a közterületek igénybevételére, a természet- és kör­nyezet­vé­delemre, a katasztrófa-elhárításra vonatkozó kedvezőtlen jelenségek feltárására, folya­ma­tos figyelemmel kísérésére;

l)      lakóközösségek által magánerőből létesített vagy más jellegű vagyonvédelmi biztonsági jel­ző­berendezések diszpécserközpontjainak felügyeletére, szükség esetén az eljárásra jogosult ha­tóságoknál intézkedések kez­deményezésére;

m)    intézkedő rendőr, más rendvédelmi szerv tagja vagy közfeladatot ellátó személy részére közvetlen segítség nyújtására;

n)     lakossági, önkormányzati vagy más rendezvényeken rendezői feladatok ellátására.

 

14.   A tevékenységi területeit a polgárőr szervezet a helyi lakossági, önkormányzati és rend­őr­sé­gi igények figyelembe vételével önállóan határozza meg. A kiválasztott tevé­keny­ségi te­­rü­letek feladatainak ellátása érdekében a polgárőr szervezet szakcsoportokat, munkabi­zott­­­sá­go­kat, szekciókat (pl.: oktatási, propaganda, médiafelelősi; bűn­meg­előzési; ifjúsági-ne­­velési; köz­lekedésbiztonsági, baleset-megelőzési; környezetvédelmi, katasztrófa-védelmi, ügye­le­ti-fel­ü­gyeleti; közterületi figyelő-jelző; va­gyonvédelmi, SZEM, stb.) hozhat létre.

 

Az együttműködés

 

15.   A polgárőr szervezet széleskörű együttműködést alakít ki a települések biztonságában, a közbiztonság fenntartásában érdekelt állami, önkormányzati szervekkel és társadalmi szervezetekkel. Fordítson kiemelt figyelmet a helyi és a megyei (megyei jogú városi, fővárosi) önkormányzatok, a rendőrség, határőrség, vám- és pénzügyőrség helyi, területi és központi szervei, a katasztrófa-védelmi szervek, az egészségügyi, környezetvédelmi, természetvédelmi hatóságok együttműködési készségének elnyerésére. A tár­sadalmi szervezetek közül elsősorban azokkal alakítson ki kapcsolatokat, hangolja össze tevékenységét, amelyek működése a településfejlesztés, közlekedésbiztonság növelé­se, a lakosság egészségügyi helyzete, a természet- és a környezetvédelem, a va­gyon­biz­ton­ság, az állampolgárok érdekeinek érvényesítése, a nevelésügy területére irányul.

 

16.   Az együttműködés keretében külső szervezet köz­reműködhet a polgárőrök alapismereti és továbbképzésében; infrastruktúrát, tárgyi eszközöket bocsáthat a polgárőr egyesületek rendelkezésére; szakmai tájékoztató anyagokat biztosíthat; pénzügyi támogatást nyújthat; az egyesületeket, szervezeteket tervezetek véleményezésére, javaslattételre kérheti fel. A rendvédelmi szervek segítséget nyújthatnak a polgárőr egyesületek tagfelvételi munkájához; rendszeresen igényelhetik a közterületek és nyilvános helyek rendjének, létesítmények vagyonbiztonsági helyzetének folyamatos figyelemmel kisérését, a veszélyt jelentő eseményekről a jelzésadást, a polgárőr egyesületek eszközeinek eseti igénybevételét, a polgárőrök közreműködését a hivatalos eljárások lebonyolításában. Kezdeményezhetik közös szolgálat ellátását; kérhetik tevékenységük népszerűsítését, kiadványaik terjesztését a lakosság körében.

 

17.   Az együttműködés területeit, a közösen illetve az együttműködő fél érdekében ellátandó fel­adatokat, a felelősöket, határidőket illetve a felek által fontosnak ítélt egyéb kérdéseket írás­ban kell rögzíteni. A polgárőr szervezet évenként egy alkalommal áttekinti és értékeli az együttműködési megállapodásban foglaltak teljesülését, szükség esetén kezdeményezi felülvizsgálatát, a szükséges mó­dosítások elvégzését.

 

A POLGÁRŐR

 

18.   Polgárőr lehet minden büntetlen előéletű magyar vagy Magyarországon letelepedett illetve magyarországi tartózkodási engedéllyel rendelkező nem magyar állampolgár, aki a mozgalom célkitűzé­seivel egyetért; azok megvalósítása érdekében önként, díjazás nélkül, sza­bad­idejében tenni kíván; polgárőr egyesület a tagjai közé felve­szi és sikeres polgárőr alapismereti vizsgát tett.

 

19.   A polgárőr szervezet számára jelentős anyagi vagy erkölcsi támogatást nyújtó jogi vagy természetes személyek a közgyűlés döntése alapján a polgárőr mozgalom (egyesület, szervezet) pártoló tagja címet nyerheti el. A pártoló tagságot a szervezet oklevéllel ismeri el.

 

20.   A polgárőr szervezet a polgárőr mozgalom érdekében kifejtett tevékenysége, közéleti szereplése alapján természetes személynek tiszteletbeli tag címet adományozhat.

 

A polgárőrrel szemben támasztott elvárások

 

21.   A polgárőr

a)     aktívan vegyen részt egyesületének munkájában, vállaljon szerepet a mozgalom célkitűzéseinek megvalósításában, a polgárőr szolgálatok teljesítésében;

b)     tekintse fontos feladatának a szűkebb és tágabb környezetében élők egymás iránti tiszteletre, megbecsülésre ösztönzését, az egymás érdekeit figyelembe vevő korrekt emberi kapcsolatok kialakítását;

c)     érezzen felelősséget szűkebb és tágabb környezete biztonságáért, nyugalmáért, vállaljon kezdeményező szerepet annak megvalósításában;

d)     ne valljon magáénak, ne fogadjon el és ne terjesszen szélsőséges nézeteket, uta­sítson el bármilyen, a nemzeti kisebbséghez vagy etnikai hovatartozáshoz, vallási meggyőződéshez, nemhez, fajhoz kapcsolódó diszkriminatív magatartást vagy megnyilvánulást;

e)     ápolja a polgárőr mozgalomra és az egyesületek életére jellemző bajtársi szellemet, képviselje a közbiztonság érdekeit minden társadalmi fórumon, bajba jutott társainak nyújtson minden törvényes eszközzel segítséget;

f)      támogassa a közbiztonság fenntartása érdekében hivatásszerűen tevékenykedő állami és önkormányzati szervek munkáját, működjön közre a közösség érdekeit szolgáló kezdeményezések felkarolásában;

g)     ne képviseljen olyan nézeteket, eszméket, amelyek a lakosság nyugalmával, a közbiztonság fenntartásával ellentétesek;

h)     vegyen részt a környezetében észlelt, a társadalmi együttélést megzavaró, annak normáiba ütköző magatartásformák, jelenségek megelőzésében, működjön közre azok elhárításában.

 

A polgárőr jogai

 

22.   A polgárőr a magyar állampolgárt megillető jogosultságok keretében polgárőr szolgálatban és azon kívül egyaránt

a)      bűncselekmény elkövetésén tetten ért személyt elfoghat, az intézkedésre jogosult hatóság képviselőinek megérkezéséig a helyszínen visszatarthat;

b)     a jogos védelem és a végszükség jogintézménye alapján mások személyét és vagyonát az adott helyzetnek megfelelő védelemben részesítheti.

 

23.   A polgárőr

a)     a közbiztonság fenntar­tá­sát hivatásszerűen végző szerv (pl.: rendőrség, határőrség, katasztrófavédelem stb.) tagjának jogszerű intézkedéséhez nyújtott segítsége során és azzal összefüggésben a hivatalos személy támogatójára;

b)     a külön jogszabály által meghatározott állami szervvel, önkormányzattal kötött együttműködési megállapodás alapján végzett, közfeladatnak minősülő tevékenysége során a közfeladatot ellátó személyre vonatkozó jogi védelemben részesül. 

 

A polgárőr kötelezettségei

 

24.   A polgárőr köteles

a)      a mozgalom célkitűzései, az egyesület által felvállalt feladatok megvalósítása érdekében aktív tevékenységet folytatni;

b)     a polgárőr szervezetek saját és ideiglenes használatra kapott vagyontárgyait a tőle elvárható gondossággal megóvni, azokat rendeltetésszerűen használni;

c)      az általa észlelt vagy tudomására jutott bűncselekményekről, vagy a közbiztonságra káros következményekkel fenyegető cselekményekről az abban eljárni illetékes hatóságot haladéktalanul értesíteni;

d)     felkérésre segítséget nyújtani az eljáró hivatalos szervek munkájához;

e)      a rendvédelmi vagy más szervekkel történő együttműködés során tudomására jutott állam- vagy szolgálati (üzleti) titkot megőrizni.

 

 A POLGÁRŐR SZOLGÁLAT

 

25.   Polgárőr szolgálatnak minősül valamennyi, a polgárőr mozgalom célkitűzéseinek megvalósítása érdekében végzett oktatási, képzési, felvilágosító, propaganda, kiadvány-terjesz­tési, ügyeleti, felügyeleti, közterületi figyelő-jel­ző, vagy hatósági eljárásban való közreműkö­dői tevékenység, amely

a)      a polgárőr szervezet feladattervében (munkater­vé­ben) szerepel;

b)     a polgárőr szervezet szolgálat-tervezetében előzetesen hivatalosan rögzítésre került;

c)      a hatóság hivatalos eljárásában soron kívüli felkérés alapján, vagy

d)     bűncselekmény, súlyos szabálysértés, baleset, elemi csapás, katasztrófahelyzet észlelése esetén azonnali közreműködést igényel.

A polgárőr akkor tekinthető szolgálatban állónak, ha a fenti követelményeknek megfelelő feladatokat teljesít. A polgárőr szolgálatának teljesítését a polgárőr egyesületnél nyílván kell tartani.

 

26.   A polgárőr a szolgálat teljesítése során

a)      nem állhat alkohol vagy más bódító hatású szer befolyása alatt;

b)     szeszes italt nem fogyaszthat;

c)      közbiztonságra különösen veszélyes eszközt nem tarthat magánál;

d)     tanúsítson jogkövető magatartást;

e)      köteles magánál tartani polgárőr igazolványát.

 

27.   A településeken, lakókörnyezetben előforduló bűncselekmények megelőzése ér­de­kében a polgárőrök figyelő-jelző szolgálatot teljesítenek.

 

28.   Az álló figyelő-jelző szolgálat célja a lakókörnyezetben, a lakóházak, lakások, gazdasági épületek, gépjárműtároló he­lyek, egyes közintézmények (pl.: polgármesteri hivatal, iskola, óvoda, stb.), közterületek (pl. parkok, játszóterek, gépjárműparkolók, stb.) betöréstől, lopástól, rongálástól, egyéb káreseménytől való megóvása, stb. Ez megvalósítható az érintett létesítményeknek, azok környezetének folyamatos, vagy kisebb megszakításokkal történő figyelésével, nemkívánatos jelenségek észlelése esetén az intézkedésre jogosult szervek (pl.: rendőrség, határőrség, vám-és pénzügyőrség, tűzoltóság, mentők, stb.) azonnali értesítésével.

 

29.   A mozgó figyelő-jelző szolgálat célja különösen

a)      a település egészén, vagy egy részén a közbiztonság általános állapotának,

b)     a személy- és vagyonbiztonság helyzetének,

c)      ismeretlen személyek mozgásának figyelemmel kísérése;

d)     a gyermekek biztonságára veszélyt jelenő (pl.: kábítószert forgalmazó, beteges hajlamú) személyek távoltartása;

e)      a közlekedés biztonságára veszélyt jelentő cselekmények, helyzetek (pl.: közlekedési jelzőtáblák eltulajdonítása, nehezen áttekinthető vagy célszerűtlen forgalmi rend, nem észlelhető burkolati jelek, sorozatosan súlyos szabálysértést elkövető járművek, stb.) felfedése;

f)       illegális szemétlerakó helyeket kialakítók kilétének megállapítása;

g)     mezőgazdasági területeken a termény, gépek, haszonállatok megóvása.

 

30.   A polgárőr fellépés sajátos formájának lehet tekinteni azokat a tevékenységeket, amelyek bizonyos személyek biztonságának fokozására irányulnak. Ilyenek lehetnek például

a)      pénzt kézbesítő postás (pl.: nyugdíjfizetéskor), vagy a díjbeszedő elkísérése;

b)     mezőgazdasági őrökkel, természetvédelmi őrökkel közös figyelő szolgálat teljesítése;

c)      körzeti megbízott rendőr vagy rendőrjárőr (határőr járőr) támogatása intézkedései végrehajtása során.  

 

31.   A polgárőrök a közterületen, mezőgazdasági területeken feladatukat

a)      legalább ketten együtt,

b)     a polgárőr vagy a polgárőr szolgálatot támogató (pl.: rendőrségi, határőrségi) diszpécser-köz­pon­tok­kal, ügyeletekkel megfelelő összeköttetési lehetőséggel,

c)      a polgárőr mozgalomhoz, szervezethez tartozást jelölő, jól látható jelzés (pl.: jelvény, formasapka, formaruha, stb.) viselésével

látják el. Az együttműködő rendvédelmi vagy más szervekkel történő egyeztetést követően polgárőr szolgálat a polgárőr jelleg rejtésével is teljesíthető.

 

32.   A polgárőr soha nem élhet vissza polgárőr szervezethez tartozásával, polgárőr igazolványával, magát nem tüntetheti fel hivatalos személyként, erre hivatkozva hivatalos eljárásra utaló intézkedést nem kezdeményezhet.

 

A POLGÁRŐRÖK KÉPZÉSE, TOVÁBBKÉPZÉSE

 

Az alapismereti képzés

 

33.   A polgárőr egyesületbe jelentkező polgár (polgárőr-jelölt) alapismereti képzésen köteles részt venni, majd bizottság előtt letett sikeres alapismereti vizsgát követően nyerheti el a polgárőr címet, veheti át az OPSZ polgárőr igazolványát s láthat el önállóan polgárőr szolgálatot.

 

34.   A polgárőr alapismereti képzés keretében szervezett tanfolyam alatt a polgárőr jelöltek megismerkednek:

a)      a közbiztonság érdekében elvárt állampolgári jogokkal és kötelességekkel;

b)     a közbiztonság, közrend fogalmával, tartalmával;

c)      az általános és az egyesület működési területének közbiztonsági helyzetével;

d)     az állampolgárok biztonsága érdekében hivatásszerűen dolgozó rendvédelmi és más szervek felépítésével, jogállásával, kötelezettségeivel, működésük rendjével;

e)      a polgárőr mozgalom célkitűzéseivel;

f)       a polgárőr tevékenység tartalmával, feladataival, etikai szabályokkal;

g)     a különböző szakfeladatok (pl.: közlekedési, ifjúságvédelmi, bűnmegelőzési propaganda, stb.) sajátosságaival, eljárási szabályaival, módszereivel.

 

35.   Az alapismereti képzés tematikáját az OPSZ Elnöksége határozza meg. A tan­fo­lya­mo­kat a polgárőr egyesületek szervezik és a területi szövetségek felügyelik. A tanfolyam si­keres elvégzését az egyesület tagjaiból választott bizottság a polgárőr-jelölt szóbeli alapismereti vizsgáját követően oklevéllel ismeri el.

 

A polgárőr továbbképzés

 

36.   A polgárőr továbbképzés a mozgalom egészének és az egyes egyesületek működé­sének tapasztalatain alapuló képzési forma, amely az ismeretek felfrissítését, bővítését szolgálja. A továbbképzés keretében történhet az egyes szakfeladatokra (pl.: bűnmegelőzési, információs és médiafelelősi, köz­­lekedés­biz­ton­sági, stb.) való konkrét, részletes felkészítés is.

 

37.   A továbbképzést évente az egyesületekkel történő egyeztetést követően, az OPSZ Elnöksége ajánlásainak figyelembe vételével, az együttműködő szervek bevonásával a területi szövetségek szervezik és vezetik.

 

A polgárőr vezetőképzés

 

38.   A polgárőr vezetőképzés megszervezése és lebonyolítása az országos szövetség feladata. Az egyesületek és a területi szövetségek tisztségviselőinek felkészítését szolgálja

a)      az egyesületek, szövetségek működtetésére;

b)     a polgárőr tevékenység egységes szemléletének és munkamódszereinek kialakítására, fejlesztésére;

c)      a mozgalom tapasztalatainak feldolgozására, területi és helyi hasznosítására;

d)     a polgárőr képzés és továbbképzés feladatainak ellátására.

 

a polgárőr tevékenység tervezése, nyilvántartása

 

39.   A polgárőr mozgalom népszerűsítése, eredményeinek ismertetése, a nyilvánosság biztosítása érdekében a polgárőr szervezetek

a)      kiadványokat készíthetnek,

b)     újságot, folyóiratot indíthatnak,

c)      kezdeményezik az írott és az elektronikus sajtóban a rendszeres megjelenésüket,

d)     nyilvános rendezvényeket szervezhetnek,

e)      időszakonként működésükről tájékoztatókat készítenek az önkormányzatok, a rendvédelmi szervek részére.

 

40.   A szövetségek a tagegyesületeik, tagjaik (az országos szövetség a tagszövetségek, az egyesületek) részére a szövetségi élethez szükséges információk rendelkezésre bocsátása, a mozgalom tapasztalatainak széleskörű megismertetése, a polgárőr feladatok ellátásához ajánlások vagy kötelező érvényű előírások közzététele érdekében körlevelet, hírlevelet, tájékoztatót bocsáthatnak ki.

 

A polgárőr egyesület

 

41.   A polgárőr egyesület (regionális szövetség) a területén végzendő polgárőr tevékenységet annak területei szerint előre éves munkatervben rögzítse. A munkaterv tartalmazza a polgárőr mozgalom célkitűzéseinek megvalósítása érdekében végrehajtandó feladatokat, azok felelőseit, a határidőket, valamint a rendezvények tervét. A munkatervet legkésőbb a tárgyév március 1-éig kell elkészíteni és egy példányát a tájékoztatás érdekében  a területi szövetség részére meg kell küldeni.

 

42.   A polgárőrök szolgálatát név szerint, a feladat, a hely és az időpontok feltüntetésével hetente, kéthetente vagy havonta előre kell tervezni és az egyesület szolgálatért felelős megbízottjának kell hitelesíteni. A szolgálat-tervezet ugyanakkor folyamatosan vezethető, a szükségnek és az igényeknek megfelelően bármikor kiegészíthető, vagy módosítható úgy, hogy abban a tervezett szolgálat minden esetben előre rögzítésre kerüljön.

 

43.   A végrehajtott polgárőr szolgálatot a név, hely, idő, feladat, eredmények feltüntetésével külön nyilván kell tartani. A nyilvántartó könyvet (lapot) az egyesület ügykezelési rendje szerint az utolsó bejegyzéstől számított 5 évig meg kell őrizni.

 

44.   A polgárőr egyesület az elvégzett munkájáról évente, legkésőbb a tárgyévet követő év március 31-ig  beszámolót készít, amelyben tájékoztatást ad taglétszámának alakulásáról, tevékenységi területei szerint a teljesített polgárőr szolgálatról (önállóan, más szerv tagjával hány esetben, hány fővel, milyen szolgálatot láttak el, milyen eredményeket értek el), a bűnmegelőzési tájékoztató, propaganda munkáról, a rendezvényeiről, gazdálkodásáról. Az éves beszámolót a területileg illetékes önkormányzat, a helyi rendőri szerv és a területi szövetség részére meg kell küldeni.

 

45.   A polgárőr egyesületek gondoskodnak arról, hogy a tagjaik által a bűnmegelőzés területén el­ért kiemelkedő eredményekről a területi szövetséget a legrövidebb időn belül tájékoztassák, valamint kezdeményezik annak közzétételét a polgárőr sajtóban.

 

A polgárőr (területi, országos) szövetség

 

46.   A szövetség a rendezvényeit, az általa végzendő feladatokat a 41. pont szerinti tartalmú éves munkatervben rögzíti. A munkatervet legkésőbb a tárgyév február 15.-éig kell elkészíteni, egy példányát a tagegyesületeknek (tagszövet­sé­gek­nek), egy példányát az or­szágos szövetségnek kell a tájékoz­tatás érdekében megküldeni.

 

47.   A szövetség a tagegyesületek (tagszövetségek) és az együttműködő szervezetek tájékozta­tó­i, a szövetség vezetőségének megállapításai alapján évenként, legkésőbb a tárgyévet követő év április 15-ig értékelje a polgárőr tevékeny­­séget, dolgozza fel annak tapasztalatait, tegyen ajánlásokat a tagegyesületek (tagszö­vet­­ségek) részére a további munka módszereire, irányaira. Az értékelő jelentés egy-egy pél­­dányát a tájékoztatás érdekében a tagegyesületek (tagszövetségek), a területileg illetékes rend­őri (határőr) szerv és az orszá­gos szövetség részére is meg kell küldeni. 

 

A polgárőr mozgalomban való részvétel elismerése

 

48.   A polgárőr mozgalomban huzamosabb idő óta tevékenykedő, kiemelt eredményeket elérő polgárőrök valamint a pártoló tagok munkájának erkölcsi elismerése érdekében az országos szövetség arany, ezüst és bronz fokozatú polgárőr érdemérmet alapít.